Sokan talán úgy gondolják, hogy elég, ha elme-gyünk a templomba, és az már üdvözíthet. Sokáig én is ebben hittem, vagy legalábbis reménykedtem. Azt gondoltam, ha eljárok templomba, és néhány gyülekezeti csendesnapra, akkor üdvözülhetek. Senki sem mehet az Atyához csakis énáltalam. Az Úr Jézus mondta ezt, de én mégis más utat kerestem, egy kiskaput, amely nem Jézuson át vezet. Szerettem volna a Mennybe jutni, de a világi dolgok is fontosak voltak nekem. Isten hívogatott, de én nem akartam engedni, fontosabb volt nekem a világ, és a világi dolgok, mint maga Jézus. Amikor alkalom nyílt rá, elmentem csendeshetekre, vagy ifjúsági csendeshétvégékre. Sokszor mentem volna is meg nem is. Volt bennem vágyódás az ilyen alkalmak iránt, de valami mégis visszahúzott. Amikor eljutottam ezekre az alkalmakra, akkor Isten mindig megajándékozott erovel és örömmel. Egyszóval boldogan jöttem haza ezekrol az alkalmakról, de valami mégis hiányzott. A világ, és a benne lévo dolgok hamar elvették tolem az örömöt. Azt mondják a tévé család-romboló és közösségromboló. Én nagyon sokat néztem a tévét, és különbözo jó filmeket. Ha volt egy film, amit végignéztem, és utána féltem és nem tudtam elaludni, azt is jónak tartottam. Nem az a baj, ha az ember tévét néz, de ha az ember a tévé miatt fontosabb dolgokat hanyagol el, akkor válik igazán rombolóvá. Sokszor éreztem, hogy jobb lenne beszélgetni szüleimmel, vagy testvéremmel, de inkább leültem megnézni egy filmet. Én harcmuvészetekkel foglalkoztam négy évig, és csak ezután jöttem rá arra, hogy ez tett engem agresszívvá és nyugtalanná. Egy-egy kimeríto edzés után teljesen ideges és nyugtalan voltam. Ezt családom is érezte. Sokszor megbántottam a családomat, és más embereket is. Jézusnak is fájdalmat okoztam, és ezt akkor még nem akartam tudomásul venni. November elején elmehettem egy ifjúsági hétvégére, és ott ezt az igét kaptam: A szeretetben nincs félelem, sot a teljes szeretet kiuzi a félelmet. 1Jn.4, 18. Az életem tele volt félelemmel és gyötrodéssel. Ezen a hétvégén átadhattam az egész életemet az Úr Jézusnak. Olyan jó benne élni, és ot követni. Elvette minden félelmem, és kétségem. Négy évig kung-fuztam, és mégis féltem. Féltem a sötétben, és gyötört a kétségem, de az Úr Jézus megszabadított a félelmeimtol és minden rossztól, és már nincs bennem semmi félelem, sem kétség.
 
 

          Fintor Tamás